A restaurátorok munkájáról
A restaurátorok azok a szakemberek, akik a restaurátori-konzervátori feladatok biztonságos végzéséhez nélkülözhetetlen mûvészi, technikai, módszertani és tudományos képzésben részesültek. Tanulmányaik befejeztével oklevelet szereztek, ez jogosítja õket arra, hogy hivatásszerû mûködésük során vizsgálatokat végezzenek, és indokolt beavatkozásokat hajtsanak végre mûalkotásokon, tárgyakon, melyekért különös felelõsséggel tartoznak .
A restaurátorok felelõssége abban rejlik, hogy beavatkozásaikat eredeti mûveken hajtják végre, melyek a múlt szellemi, vallási, és mûvészeti életének kifejezõi, gyakran egy történelmi kor / szituáció dokumentumai. E tárgyak dokumentumértéke a mûvészettörténet, régészet, néprajz és más tudományágak munkájának alapja.
A restaurátor szakma ma már tudományosan meghatározott , módszertanában kidolgozott és mûvészeti egyetemen oktatják. A restaurátor nem kézmûves vagy szabad mûvész, aki új mûvek alkotásával foglalkozik, esetleg tárgyak javítgatásával tölti szabadidejét.
A restaurátor a kulturális örökség megõrzésén és átörökítésén fáradozik, elõsegítve annak megértését, mely magas etikai követelményeket támasztó, felelõsségteljes feladat.
Munkájához bibliográfiai, ikonográfiai, mûvelõdéstörténeti, készítéstechnikai, fényképészeti és archív anyagokat, valamint a károsodott mûalkotás természetével kapcsolatban kémiai-fizikai-biológiai laboratóriumban végzett vizsgálati eredményeket, speciális eszközöket, szak- és vegyi anyagokat használ. Restaurálási tervet készít és elvégzi a beavatkozásokat, illetve kezeléseket a mûalkotáson, melyeket fázisonként dokumentál.
A restaurátor munkája során (restaurálási terv, teljes körû kivitelezés) szerzõi jog védelme alatt álló alkotást hoz létre.
Részletek a Magyar Restaurátorkamara
Alapszabályából és Etikai Kódexébõl